Zelk Zoltán - A három nyúl

Egyszer régen, nagyon régen, zúgó erdő közepében,
három nyulak összegyőltek, selyemfőre települtek,
ottan se ültek sokáig, talán csak egy fél óráig,
amikor felkerekedtek, hogy már végre hazamennek,
egy szarka felettük szállott, s fölkiáltott: "Mit csináltok?
Mit csináltok, három nyulak? Úgy ültök ott, mint az urak..."

- Úgy, úgy bizony, mint az urak felelték a három nyulak.
- Ezután már urak leszünk, ebédre rókahúst eszünk!
Nem fogjuk az időt lopni, most indulunk rókafogni!
Csacsi szarka, nem elhitte? Röpült is már, a hírt vitte,
s buta róka is elhitte.

De hát hogyne hitte volna, akármilyen ravasz róka,
mert a szarka így kiáltott: "Egy jegenye fölött szállok,
mikor lenézek a földre, három nyulak ülnek körbe.
Összebújva tanácskoznak... Jaj, mekkora nyulak voltak!
Jaj, mekkora fejük, szájuk, a medve egér hozzájuk!
Hát még miről beszélgettek? Hogy eztán csak rókát esznek...

Ennek a fele se móka! Szedte is lábát a róka.
Futott ki az erdőszélre, csak mielőbb odaérne!
Hát amint ott futott, szaladt, szemben vele farkas haladt:
- Szaladj te is, komám farkas, jaj, mit láttam, ide hallgass!

Az erdő közepén jártam, most is borsódzik a hátam,
sosem láttam ilyen szörnyet, - ottan ültek három szörnyek!
Három nyúl volt, és akkora, fél méter is volt egy foga!
Hát még miről beszélgettek? Hogy eztán csak farkast esznek...

No hiszen egyéb se kellett, a farkas is futni kezdett,
a rókával versenyt futott, majdnem az orrára bukott!
Addig futott, amíg szembe nem jött vele egy nagy medve;
a medve így szólongatta: "Hova szaladsz, farkas koma?"

- Medve komám, ne is kérdjed, szaladj, ha kedves az élted!
Erdő közepében jártam, jaj, mit láttam,
jaj, mit láttam! Három nyulak ottan ültek éppen ebédre készültek.
Akkora volt foguk, szájuk kis egérke vagy hozzájuk!
Hát még miről beszélgettek Hogy eztán csak medvét esznek!

Egyébre se volt már kedve szaladni kezdett a medve.
Elöl róka, hátul medve, közbül a farkas lihegve.
Így szaladtak erdőszélre, szomszéd erdő közepébe.
Szaporán szedték a lábuk, szellő se érjen utánuk...

Amíg futottak lihegve, egy vadász jött velük szembe
Nézi is őket nevetve: együtt szalad róka, medve...
"No hiszen csak ne nevessél, vigyázz, nehogy bajba essél!
Szaladj inkább te is erre!" - kiáltott rája a medve.

"Az erdőben három szörnyek, puska sem öli meg őket.
Három nyulak, de akkorák, nem láttál még ilyen csodát!"
Szedte lábát a vadász is; eldobta a puskáját is.
Ijedtében megfogadta, most az egyszer érjen haza,
csak ne falják föl a szörnyek, sohase vadászik többet...

Ezalatt a nyusziházban, főszálakból vetett ágyban
három nyuszi aludt szépen, összebújva békességben...

Repülnek a madarak

Repülnek a madarak, (oldalt karlengetés)
csattog a szárnyuk. (tapsolás)

Áll a baba

Áll a baba, áll,
mint a gyertyaszál.

Húzz-húzz

Húzz-húzz engemet,
Én is húzlak tégedet,
Amelyikünk elesik,
Az lesz a legkisebbik.

Szól a nóta halkan

Szól a nóta halkan, éppen csak, hogy halljam.
Levegőben ide-oda kanyarog a dallam.

Utána ha mennél, semerre se lelnéd,
Elvitte az esti szellő, akárcsak a pernyét.

Csizmám kopogó

Csizmám kopogó, táncom dobogó,
Kedvem ragyogó, hejhó, hajahó!

Kendőm libegő, lábam tipegő,
Arcom nevető, pajtás gyer´elő!

Gazdag Erzsi - Itt a farsang

Itt a farsang, áll a bál,
keringőzik a kanál,
csárdást jár a habverő,
bokázik a máktörő.

Dirreg, durrog a mozsár,
táncosra vár a kosár,
A kávészem int neki,
míg az őrlő pergeti.

Heje-huja vigalom!
habos fánk a jutalom.
Mákos patkó, babkávé,
értük van a parádé.

Gazdag Erzsi - Ezüst szánkót hajt a dér

Ezüst szánkót hajt a dér
Hófehér határon,
Deres szánon didereg,
Fázik a Karácsony,

Zendül a jég a tavon
Amint által jönnek,
Decemberi hópihék,
Fénylik már az ünnep.

A kályhánkban láng lobog,
Gyere be Karácsony,
Gyújtsd meg gyertyád, fényszóród
A fenyőfa ágon.

Melegedj meg idebenn,
Légy vendégünk mára,
Karácsonyi csillagod
Tedd a fenyőfánkra.

Fut, szalad

Fut, szalad a pejkó, kergeti a Ferkó,
Ne kergesd, te Ferkó, elszalad a pejkó!

Weöres Sándor - Kocsi és vonat

Megy a kocsi, fut a kocsi: patkódobogás,
Megy a vonat, fut a vonat: zúgó robogás.

Vajon hova fut a kocsi három falun át?
Vajon hova fut a vonat völgyön, hegyen át?

Kilitibe visz a kocsi rönköt, tüzifát,
Akaliba visz a vonat óbort, gabonát.

Jön a kocsi

Jön a kocsi, most érkeztünk,
Jaj de nagyon eltévedtünk,
Derekasan áztunk-fáztunk,
No de kicsit elnótáztunk.

Jegenyefa ingó-bingó,
Rajta ül egy ázott holló,
Veregeti csapzott tollát,
Keserüli holló voltát.

De jó a dió

De jó a dió, fütyül a rigó,
Vidám dala száll: élni jaj, de jó!

Gyere, te rigó, itt van a dió,
Héja ropogó: bele csudajó.

Egérke, fehérke

Egérke, fehérke beszalad a vetésbe,
Te fürge menyétke, uccu neki, te érd be!

Egérke, a lyukba a fülit is behúzta,
Menyétke, butuska megszagolni se tudta.

Megy a hajó

Megy a hajó a Dunán,
Lemaradt a kapitány
Kiabál, trombitál,
De a hajó meg sem áll.

Nyuszi Gyuszi

Nyuszi Gyuszi fekszik árokban,
Hosszú bojtos füle van.
Pici piros szeme van,
Idenéz, odanéz, szétpislant.

Már minálunk, babám

Már minálunk, babám, már minálunk, babám, az jött a szokásba.
Nem szedik a meggyet, nem szedik a meggyet fedeles kosárba.
Felmegy a legény a fára, a meggyfa tetejére, oszt
Lerázza a meggyet, te meg babám szedjed a rózsás kötényedbe.

Már minálunk, babám, már minálunk, babám, az jött a szokásba.
Nem szedik a makkot, nem szedik a makkot fedeles kosárba.
Felmegy a legény a fára, a makkfa tetejére, oszt
Lerázza a makkot, te meg babám kapkodd a rózsás kötényedbe.

Hóc, hóc, katona

Hóc, hóc, katona,
ketten ülünk egy lóra,
abrakot a csikónak
nagyot ugrik Vikinek.

Kis kece lányom

Kis kece lányom fehérbe vagyon,
fehér a rózsa, kezébe vagyon.
Mondom-mondom fordulj ide
mátkám-asszony,
mondom-mondom fordulj ide
mátkám-asszony!

Csillagok, csillagok szépen ragyogjatok

Csillagok, csillagok szépen ragyogjatok.
A szegénylegénynek útat mutassatok.
Mutassatok utat a szegénylegénynek.
Nem találja házát a szeretőjének.

Bach - Már nyugosznak a völgyek

Már nyugosznak a völgyek,
Az erdők s minden tölgyek
Már alszik a világ.
Elszunnyad szívünk gondja
S egy titkos kéz kibontja
Az égnek csillagsátorát.

A második versszak szövegét sajnos nem tudom pontosan. Először én énekeltem esténként Vikinek, aztán egy másik dallal együtt cdről szólt szinte minden este pár hónapig.

Kiment a ház az ablakon

Kiment a ház az ablakon,
benne maradt a vén asszony.
Zsuppot kötött a hátára,
úgy ballagott a vásárba.

Ha én cica volnék

Ha én cica volnék, száz egeret fognék,
de én cica nem vagyok, egeret sem foghatok!

Bele-le

Lám megmondtam kismadár,
ne menj be az erdõbe.
Mert a vadász ott meglát,
beletesz a zsebébe.
Bele-le, bele-le,
beletesz a zsebébe!

Ejdede

A kecskének négy a lába,
ötödik a farkincája.
Ejdededejde ejdededejde
ejdededejdededejdejdejde

Mami kezdte ezt énekelgetni, míg karácsonykor itt volt. Az lett a vége, hogy ez kellett ahhoz, hogy pelenkázni hagyjam magam. Mondjuk anya aztán gyorsan leszoktatott róla.
Viszont pár napja én is elkezdtem az ejdedét énekelni, pontosan jött a dallam is meg a szövegrészlet is. Persze mostanában egyébként is leggyakrabban azt mondogatom, hogy dedededededede.

Kiment a ház az ablakon

Kiment a ház az ablakon,
benne maradt a vénasszony,
zsúpot kötött a hátára,
úgy ballagott a vásárra.

A rókának nincs nadrágja,
mert a posztó igen drága,
ha a posztó olcsó volna,
a rókán is nadrág volna.

Így ketyeg az óra

Így ketyeg az óra, tik-tak jár,
Benne a manócska kalapál.
De ha áll az óra, és nem jár,
Alszik a manócska és nem kalapál.

Ez kb két hétig nagy favorit volt, de megunta. Néha elővéve ismét szereti, lehet mutogatni is hozzá.

Iglice

Iglice, szívem, iglice
Aranyos lábú iglece
Ahová te hajlasz
Én is oda hajlok iglice.

Árok mentén jártamba
Tüske ment a lábamba,
Belekap, belekap
Mindenhová belekap.

Weöres Sándor - Bóbita

Bóbita, Bóbita táncol
Körben az angyalok ülnek
Békahadak fuvoláznak
Sáskahadak hegedülnek.

Bóbita, Bóbita játszik
Szárnyat igéz a malacra
Ráül, igér neki csókot
Röpteti és kikacagja.

Bóbita, Bóbita épít
Hajnali ködfal a vára
Termeiben sok a vendég
Törpe király fia-lánya.

Bóbita, Bóbita álmos
Elpihen őszi levélen.
Két csiga őrzi az álmát,
Szunnyad az ág sűrűjében.

Hopp Juliska

Hopp Juliska, Hopp Mariska,
Hej, gyere vélem egy pár táncra.
Hej, gyere vélem egy pár táncra.

Így kell járni, Úgy kell járni,
Sári, Kati tudja, hogy kell járni!
Sári, Kati tudja, hogy kell járni!

Egy boszorka van

Egy boszorka van,
Három fia van.
Iskolába jár az egy,
másik bocskort varrni megy
A harmadik itt a padon
a dudáját fújja nagyon
De szép hangja van,
Dana dana dan.

Új a csizmám

Új a csizmám a szögre van felakasztva,
Sarkantyúját belepte a rozsda,
Összeverem olyan betyár módra,
Hej, mind egy szálig lepereg a rozsda róla.

Hatalmas kacagások anya hasán ugrálva.

Weöres Sándor - Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél.
Zsákban Benedek
Hozz majd meleget,
Nincs több fázás, boldog aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:
Minden kislány férjhez adatik.
Szőkék legelébb,
Aztán feketék,
Végül a barnák és a maradék.

Ezt most még csak énekelve ismeri és jobbára amásodik versszakot.

Süss fel, nap

Süss fel, nap,
Fényes nap,
Kertek alatt a ludaink
Megfagynak.

Tavaszi szél

Tavaszi szél vizet áraszt,
virágom, virágom.

Minden madár társat választ,
virágom, virágom.

Hát én immár kit válasszak,
virágom, virágom

Te engemet s én tégedet,
virágom, virágom.

Szintén még pici volt, amikor nagyon szerette Viki ezt a dalocskát. Rengetegszer énekeltem neki.

Pál, Kata, Péter

Pál, Kata, Péter jó reggelt,
Már odakünn a nap felkelt,
Szól kakasunk, az a nagy tarjú,
Gyere ki a rétre, kukorikú!

Hát igen, volt már olyan, hogy ébresztő kellett.

A kecske

Volt egyszer hej, de rég, egy tarka-barka rét,
Ott láttam én egy ugri-bugri kis kecskét.
Egyre mekegett, mekegve remegett,
Egyre mekegett, remegve, mek, mek, mek.

Csak fut, amerre lát, fut árkon-bokron át,
Mert ellopott egy kövér fejű káposztát.
Egyre mekegett...

A káposzták között evett meg öt tököt,
Hát másnapra a bíró elé vitték őt.
Egyre mekegett...

A szegény kis kecskét ott vádolni kezdték,
És három napra a dutyiba ültették.
Egyre mekegett...

Ott három napon át csak egyre sírdogált,
Majd messze futott, hogy a lába meg sem állt.
Egyre mekegett... "

Hinta, palinta

Hinta, palinta
Régi dunna
kiskatona
ugorj a Tiszába
zsupsz!

Lóga lába

Lóga lába, lóga
Nincsen semmi dolga
Mert ha dolga volna
A lába nem lógna.

Lassan jár a csiga-biga

Lassan jár a csiga-biga,
Táskájában eleség.
Várja otthon lánya, fia,
Csiga-biga feleség.

Gyorsan jár a csiga-biga,
Táskájában eleség.
Várja otthon lánya, fia,
Csiga-biga feleség.

Lassan jár a csiga-biga,
Elfogyott az eleség.
Várja otthon lánya, fia,
Csiga-biga feleség.

Ennek a mami folytatását is tud. Valami "elfáradt a csiga-biga"-t.

Jól van dolga a mostani huszárnak

Jól van dolga a mostani huszárnak,
Nem kell szénát kaszáljon a lovának.
Mert a széna porcióba van kötve, van kötve, de van kötve,
Gyere Rózsám, tedd a lovam elébe!

Édesanyám, ki a huszár, ha én nem?!
Ki nyergeli fel a lovát, ha én nem?!
Fölnyergelem aranyszörû lovamat. lovamat, de lovamat,
Leugratom véle a csillagokat!

Elvesztettem zsebkendômet

Elvesztettem zsebkendômet, szidott anyám érte.
Annak, aki megtalálja, csókot adok érte.

Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni,
Szabad az én galambomnak egypár csókot adni.

Zsipp-zsupp

Zsipp-zsupp, kender zsupp, ha megázik, kidobjuk, zsuuuupsz!

Cickom, cickom

Cickom, cickom,
vagyon-e szép lányod?

Vagyon, vagyon,
de mihaszna vagyon.

Add nekem azt, elveszem azt,
szita, szita péntek
szerelem csütörtök, dobszerda.

Á, bé, cé, dé

Á, bé, cé, dé, rajtam kezdé.
A nagy bölcsességet, a nagy eszességet,
Á, bé, cé, dé, rajtam kezdé.

En, ó, pé, kú, a nagy torkú.
Mind megissza a bort, vígan rúgja a port.
En, ó, pé, kú, a nagy torkú.

Iksz, ipszilon, most ne sírjon!
Sõt, inkább vigadjon, búnak utat adjon.
Iksz, ipszilon, most ne sírjon!

Nyuszi ül a fűben

Nyuszi ül a fűben,
Fűbe szundikálva,
Nyuszi talán beteg vagy,
Hogy már nem is ugorhatsz.
Nyuszi hopp, nyuszi hopp,
Máris egyet elkapott!

Erdő, erdő, erdő

Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő,
Madár lakik abban, madár lakik tizenkettő.
Cukrot adnék annak a madárnak, dalolja ki nevét a babámnak.
Csárdás kisangyalom, érted fáj a szívem nagyon.

kotta

Te álomszuszék ébredj

Te álomszuszék ébredj, hasadra süt a nap!
Nem hallod, nem hallod a víg kakukkokat?
Kakukk szól már a fák alatt!

kotta

Weöres Sándor - Olvadás

Csipp,
Csepp,
Egy csepp,
Öt csepp
Meg tíz;
Olvad a jégcsap,
Csepereg a víz.

Ég a gyertya

Ég a gyertya, ég,
El ne aludjék!
Aki lángot látni akar,
Mind leguggoljék!

Gyí paci

Gyí paci, paripa,
nem messze van Kanizsa,
odaérünk délre,
libapecsenyére.

Ha csak hallja, akkor is elkezd "lovagolni" bárhol.

Donászy Magda: Télapóhoz

Szívünk rég ide vár,
Télapó gyere már!
Jöjj el éljen a tél!
Tőled senki sem fél.

Halkan reccsen az ág,
Öltöztesd fel a fát,
Hulljon rá pihe hó,
Szánkón siklani jó!

Évi és Peti vár,
Télapó, gyere már!
Nyíljon már ki a zsák:
Alma, szép aranyág.

Szívünk rég ide vár,
Télapó gyere már!
Jöjj el, éljen a tél!
Tőled senki se fél!

A part alatt

A part alatt,
A part alatt.
Három varjú kaszál,
Három varjú kaszál.

Róka gyűjti,
róka gyűjti,
szúnyog kévét köti,
szúnyog kévét köti.

Bolha ugrik,
bolha ugrik,
hányja a szekérre,
hányja a szekérre.

Mén a szekér,
mén a szekér,
majd a malomba ér,
majd a malomba ér.

A malomba',
a malomba',
három tarka macska,
három tarka macska.

Egyik szitál,
másik rostál,
harmadik követ vág,
harmadik követ vág.

Szürke szamár,
vizet hoz már,
tekenőbe tölti,
tekenőbe tölti.

Tehén dagaszt,
tehén dagaszt,
kemencébe rakja,
kemencébe rakja.

Medve várja,
medve várja,
kisült-e a cipó,
kisült-e a cipó.

Tyúk a cipót
csipegeti,
hangya morzsát szedi,
hangya morzsát szedi.

Apa kezdte énekelgetni a szamaras részt, majd megkerestük a teljes szövegét. Töklétesen lehet beszélgetni a dallamára a kocsiban.

Jön a kocsi

Jön a kocsi, most érkeztünk,
Jaj de nagyon eltévedtünk,
Derekasan áztunk-fáztunk,
No de kicsit elnótáztunk.

Jegenyefa ingó-bingó,
Rajta ül egy ázott holló,
Veregeti csapzott tollát,
Keserüli holló voltát.

Télapó itt van

Télapó itt van,
Hó a subája,
Jég a cipője,
Leng a szakálla,
Zsák, zsák, teli zsák,
Piros alma, aranyág.
Két szarvas húzta,
Szán repítette,
Gömbölyű zsákját
Száz fele vitte.
Zsák, zsák, teli zsák,
Piros alma, aranyág.

Hull a pelyhes fehér hó

Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves Télapó!
Minden gyerek várva vár, vidám ének hangja száll.
Van zsákodban minden jó, piros alma, mogyoró,
Jöjj el hozzánk, várunk rád, kedves öreg Télapó!

Nagyszakállú Télapó, jó gyermek barátja.
Cukrot, diót, mogyorót rejteget a zsákja.
Amerre jár reggelig, kis cipőcske megtelik.
Megtölti a Télapó, ha üresen látja.

Gazdag Erzsi: Hull a hó

Hull a hó , hull a hó,
mesebeli álom,
Télapó zúzmarát,
fujdogál az ágon.

A kisnyúl didereg,
megbújik a földön,
- Nem baj ha , hull a hó,
csak vadász ne jöjjön.

Parányi ökörszem,
kuporog az ágon,
Vidáman csipogja:
- Süt még nap a nyáron!!

A zöld fenyőfán

A zöld fenyőfán
Kigyúltak a gyertyák,
Kispajtások örvendezve
Köröskörül járják.

Te szép zöld fenyő,
Köszöntünk mi téged.
Hozz örömet mindnyájunknak
És boldog új évet!

Kiskarácsony, nagykarácsony

Kiskarácsony, nagykarácsony,
kisült-e már a kalácsom?
Ha kisült már, ide véle,
Hadd egyem meg melegébe!

Jaj, de szép a karácsonyfa!
Ragyog rajta a sok gyertya!
Itt egy mackó ott, egy labda!
Jaj, de szép a karácsonyfa!

Zelk Zoltán - Este jó

Este jó, este jó,
este mégis jó,
apa mosdik, anya főz,
együtt lenni jó.

Ég a tűz, a fazék
víznótát fütyül,
bogárkarika forog
a lámpa körül.

A táncuk karikás
mint a koszorú,
meg is hal egy kis bogár
mégse szomorú.

Lassu tánc, lassu tánc,
táncol a plafon,
el is érem már talán,
olyan alacsony.

De az ágy, meg a szék
messzire szalad,
mint a füst, elszállnak
a fekete falak.

Nem félek, de azért
sírni akarok
szállok én is ,mint a füst,
mert könnyú vagyok.

Ki emel, ki emel,
ringat engemet?
Kinyitnám még a szemem,
de már nem lehet.

Elolvadt a világ,
de a közepén
anya ül, és ott ülök
az ölében én.

Altatónak énekelgette anya, mikor még pici voltam.

Békén szusszan

Békén szusszan a mackóhad,
Puha párnán alszik a tó,
Lengő hinta is elszunnyad
Sűrű éj lesz jó takaró

Kicsim álmodj már
Csuda álom száll
Iderepül a szemedre...
Csitt, kicsi, tente,
Csillag gyermeket elringat
Odafönn a Hold nagyapó.

Ez eredetileg egy orosz dal, több versszakkal, amik már nem az altató kategóriába tartoznak, így azokat nem is énekeljük. Még általános iskolába jártam, amikor ezt tanultam és már akkor annyira megtetszett, hogy elhatároztam, a majdani gyereke(i)mnek is énekelni fogom. Most elég sokat kellett keresgélni, mert csak arra emlékeztem, hogy orosz és valamelyik régi énekkönyvek bal oldalán van. Van abban valami jó is, ha az ember anyja óvónő és minden énekkönyvet megőriz, no meg az unokáját megszámlálhatatlan énekkel, mondókával látja el.

A bundám...

A bundám szőrös, kócos és a talpaim nagyok.
A házam sűrű rengeteg, a medve én vagyok.

Ha brummogok itt megremeg az erdő rengeteg,
a málnabokrot megszedem, a mézet kedvelem.

Nagyokat szokott mosolyogni ennek a kis dalnak a picilány.

Kis kacsa

Kis kacsa fürdik fekete tóba,
anyjához készül Lengyelországba.
Míg a kácsát elhajtottam,
két pár csizmát elszaggattam,
kács, kács, kács.

Kisegér

Kisegér, kisegér minden lyukba belefér.
Belefér, belefér hiszen azért kisegér!

A Mehemedet váltotta fel (bár az az abszolút favorit), dédi is mindig ezt énekelte, még a telefonban is Vikinek.

Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny

Háp! Háp! Háp!
Jönnek a kacsák!
Hű, de éhes, hű, de szomjas
ez a társaság!

Bú! Bú! Bú!
Boci szomorú!
De hogy feszít tyúkja közt
a Kukurikú!

Röf! Röf! Röf!
Orra sárba döf:
Sonka lábán Kucu néni
fürödni döcög.

Gá! Gá! Gá!
Szalad világgá.
Liba mama, ha a Csacsi
rábőg, hogy: I-á!

Rút! Rút! Rút!
Föl is le is út:
mérges Pulyka te szereted
csak a háborút.

Bú! Röf! Háp!
Sípok, trombiták:
Vígzenével így köszönt e
díszes társaság.

Utazóágyban, pancsolásnál a kacsáknak énekelgettük.

Móricz Zsigmond: A török és a tehenek

Volt egy török, Mehemed,
sose látott tehenet.
Nem is tudta Mehemed
milyenek a tehenek.

Egyszer aztán Mehemed
lát egy csomó tehenet.
Csudálkozik Mehemed,
"Ilyenek a tehenek?"

Én vagyok a Mehemed,
Mi vagyunk a tehenek.
Számlálgatja Mehemed,
Hány félék a tehenek.

Meg is számol Mehemed
három féle tehenet:
fehéret, feketét, tarkát,
Meg ne fogd a tehén farkát!

Nem tudta ezt Mehemed,
S felrúgták a tehenek!

Születése utáni első héten mami végig ezt énekelte, Viki megszerette, máig is "problémamegoldó" ének.